Összefutottam ma a kedvenc tibeti duómmal, Abuval és Tseringgel. Épp a tibeti gyerekeknek és az ottani iskoláknak gyűjtöttek adományokat olyan formában, hogy momót árultak másfél ájró per tányér áron. Naná, hogy megetettek velem is örömükben egy púpozott tányérral. Istenemre mondom, baromi finomak ezek a kis gőzölgő batyuk, meg a hozzájuk tartozó chilis szójaszósz! Utánanéztem a receptnek, ilyen lisztes tésztából gyúrt vékony szeletekbe csavarják a nemtudommilyen húsgombócot. De mehet bele zőccség is, az XIV. Dalai Láma momentán gombával tölti meg a batyukat. A lehetséges variációk száma elég tág, de mindenesetre elkérem a mai receptet, hadd alkosson a magyar is.
Egyébként most értem haza a szokásos hétvégi hülyülésünkről Jurtával. Jó dolog, ha az embernek van egy szerető kutyusa.
(A videó minőségéért elnézést, hiába készült szifonos 1080p felbontással, ha az embernek nincs kedve pöcsörészni a konvertálással-feltöltéssel. Szóval, sorry.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése