2012.máj.19
Újabb szuperképességek a láthatáron: félvakon is képes vagyok füvet nyírni, kertet öntözni, kocsit mosni, fürdőt kigányolni. Vagy lehet, hogy azért tűnt minden mintegy jól végzett munkának, mert elég homályosan láttam a végeredményt?
Csepelen a régi kikötő környékén van egy elhagyatott gyártelep, ma arra vettem az irányt motorral, pár jó fotó reményében. Erre nem orkok tornyoztak a bejárat előtt, wtf? Még mielőtt megkérdezhettem volna, mire fel őrzik a "szellemvárost", eszembe ötlött, talán nem félvakon kéne átmenni fotográfusba. Mindenesetre, a helyszínt megjegyeztem.
Még egy ilyen hely, amire fáj a fogam: a Budai Magyar Királyi Országos Tébolyda, mai nevén OPNI (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet), aminek építését még I. Ferenc József határozta el rendelettel, és 137 évnyi működés után bezártak, ha jól emlékszem, 2007 környékén. Kívülről igen impozáns épület, igencsak elgazosodott kerttel, a belseje is érdekes lehet, mondjuk közelről sem annyira, mint pl. Észak-Angliában a St. Mary's Asylum.
Ezen épületek fotóit nézegetve az emberben akaratlanul az alsó kategóriás horrorfilmek helyszíne, idióta szellemtörténetei jelennek meg, ahol a megkínzott és meggyilkolt tébolyultak szellemei kisértenek, gyilkolnak, et cetera.
Mindenesetre, a fotózás mellé egy kis adrenalinlöketet kaphatunk bónuszként, ha egyedül vagy a megfelelő emberrel mászunk be (nem, én sosem vetemednék ilyesmire, ugyan) egy ilyen kísértetjárta helyre. És ami még fontos kellék egy ilyen túrához: a megfelelő látás, csak semmi szivárványhártya-gyulladásból eredő félvakság.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése