Még jó, hogy június elsejétől hivatalosan is beléptünk a nyári évszakba. Legalábbis itt, a mérsékelt égövben fekvő Kárpát-medencében. A híresztelésekkel ellentétben egy olyan hónap köszöntött ránk, ami a tavasz jellegzetességeit viseli: kiszámíthatatlan, megjósolhatatlan. Még Reisz András is akaratlanul ordenáré nagy baromságokat beszélhet, a zsebében levő, súgóként funkcionáló levelibékával egyetemben.
Az ír naptár szerint május elsejétől beszélhetünk, vagyis beszélhetnek az írek nyári szezonról. Ázsia déli részein viszont március-májusra datálódik a nyári időszak.
Mifelénk, a tavalyi jellegzetességeket elnézve, július környékén köszönthet be a nyár. Addig is, jellemzően az ember -amennyiben szorult belé némi következetesség- reggelente pulcsival, esőkabáttal, jobb esetben esernyővel indul útnak. Aztán vagy áldja az előrelátását, vagy szidja magát, hogy mi a frásznak hurcolkodik egész nap a kis cókmókjával.
Én csak azért vagyok elszörnyülködve, mert ha a tavalyi séma ismétli önmagát idén is, augusztusban bizony egy mobil klímával a hónunk alatt kell majd közlekedni. Ehhez jön még a másik hónunk alá csapott áramgenerátor, hogy azért működjön is. Esetleg valami felirat a homlokunkra, hogy véletlenül se nézzenek komplett idiótának a Teréz körúton, hovatovább jól bevitessenek a közeli Péterfy Sándor utcai krízisintervenciós osztályra.
A nap híre:
http://kepviselofunky.blog.hu/2012/06/06/braille_iras_ader_elnoki_honlapjan
(ciki, nem ciki, elsőre majdnem elkezdtem összetapogatni a monitort, bázmeg.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése