Haveromék kislánya mutogatta nekem a Tab-ját, hogy mennyi játék van rajta.
- Mutass egyet, melyik a kedvenced?
- Soook van!
- De melyikkel játszanál most legszívesebben?
- Van orrplasztikai játék!!
- Heh?
- Megmutatoooom!
Aztán megmutatta. Egy komplett orrplasztikát végzett el virtuálisan, invazív beavatkozásokkal. Végigvezetett az orr porcos és csontos részének részleges eltávolításán, majd a kívánt formára alakította sebészkésekkel, aztán finomhangolt a lágy részeken. Teljesen el voltam képedve. Nem azon, hogy valaki(k) egyáltalán megírták ezt a programot Androidra, hanem hogy egy hétéves kislány ezzel (is) tölti az idejét.
Nemhiába, a modern kor, Salzburgban még az alsós általános csajsziknak is ötös ájfonjuk van. Én bezzeg legókon nőttem fel, homokozó volt a játszóterületem, plüss gorillákat végeztem ki képzeletben, G.I. Joe katonákkal folytattam komplett világháborús levezényléseket, este meg olvastam pár népmesét. Persze, volt olyan véletlen baleset is, hogy megnéztem a Farkasember c. filmet, vagy elolvastam a Nyolcadik utas a halál c. könyvet, aztán onnantól égő lámpával tudtam csak évekig elaludni. Az biztos, hogy az én gyerekem összes elektronikai eszközén szülői felügyelet fog figyelni, agyon lesz pakolva még a számítógép is hálózati szűrőkkel. Persze, csak egy bizonyos korig, aztán el lesz mondva neki a választási lehetőségből adódó következmények vállalásának ténye, és onnantól neki kell döntenie.
Mai nap tanulsága: sose keféld ki a kutyád szőrét a tíz négyzetméteres teraszon, mert úgy fog kinézni az egész, mintha széttéptek volna kettő darab lámát. Vagy emut.
Nu, megyek megnézni ezt az utcabált, bis später!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése