doktor úr, kérem

Elég durván bedurrant a kezem a sok konyhai eszköz emelgetésétől és/vagy a meleg-hidegvíztől, valszeg ínhüvelygyulladás. De dolgoztam rendületlenül, mikor a legnagyobb fájdalmaim voltak, elég volt a régvolt kempós edzésekre gondolnom, ott azért ennél nagyobb fájdalmakat kellett elviselni. A harmadik napon szerencsére az agyukhoz kapott a vezetőség és dokihoz küldtek, 5 pihenőnap kíséretében.

Itt a háziorvosok magánpraxist üzemeltetnek, és úgy mennek a dolgok, hogy kinézed a hozzád legközelebb eső háziorvost, elmész hozzá, és onnantól Ő lesz a doktorbácsid. A betegbiztosításodat az ecard-dal igazolod, melyet munkaviszony esetében automatikusan megkapsz. Enélkül el sem látnak (szerintem), és az EU TB kártya is smafu, mert az alapellátásra jogosít csak fel. A kártya (ecard) chippel van ellátva, amit a recepciós szépen beolvas a kártyaolvasóján (naigen...), lekéri az adataidat, aztán helyet foglalhatsz és várhatsz baromi türelmesen.

Szóval, találtunk egy dokit, aki kutyafuttában nézte meg a kezemet, mert rengetegen voltak, és úgy kellett mondani, hogy bocsi, de sietünk. Felírt egy antiallergént, meg két gyulladáscsökkentőt, illetve valami krémet, ami életveszélyes kombónak bizonyult így együttesen, a bevételüktől eltelt fél órán belül téli álomba zuhan az ember fia. Ez volt pár napja. Ma viszont röntgenre küldött...de hogy minek, csak remélni merem, hogy érti a dolgát.

Van öt teljes napom a regenerálódásra, amit szerfelett hasznos (nem kézfej-megerőltető) dolgokkal fogok eltölteni. Ma pl kicsit nyakamba vettem a várost, kerestem egy Conrad-ot, hogy memóriát vegyek a netbookba (vettem is). Pesten megszokott látvány, hogy minden sarkon van három mobiltelefonbolt, sűrűn előfordulnak a számítástechnikai boltok is - itt nem, amit nem is értek. Sőt, még a honlap kultúrájuk is a béka segge alatt van, jóformán alig lehet információkat szedni a világhálóról, nagyon sok cégnek nincs vagy csak minimális információhalmazt tartalmazó honlapja van.

Mai felfedezés: a buszokra, trolikra fel lehet rakni a kerékpárt. Budapesten ez tilos. Anno az éjszakaira felraktam egyszer a cangát, mert már nem voltam szomjas és nem a kórházban kívántam álomra hajtani a fejem. Eltelt 5perc, semmi sem történt, aztán arra lettem figyelmes, hogy mindenki engem bámul. Körbenézek, és láttam, hogy a buszsöfőr ott állt a hátsó ajtónál, és üvöltözött, hogy lefelé a kerékpárral, mert addig el sem indul. Ilyen szerencsés körülmények között tudtam meg azt a tényt, hogy a BKV kerékpárt nem szállít (persze, a HÉVet leszámítva). Olyan is volt, hogy defektet kaptam valahol a világvége-alsó környékén, szakadó esőben, muszáj volt suttyomban felcsempésznem a hármas villamosra. De itt nem ez van, ma is egy csomó diák felrakta a cangáját a buszra mindenféle macera nélkül.

Apropó, diákok és a kerékpár, említettem már, itt elég magas a kerékpárkultúra. Ezt a képet egy gimi előtt lőttem - bringatenger :)

Ami ledöbbentett, a robogókon az esetek 90%-ában NŐK ülnek. Méghozzá, fiatal nők. Nonszensz!

Közben a lengyel konyhafőnök meghívott egy pofa sörre a hotel halljában. Visszahívtam egy körre, nagy nehezen bírtam megértetni a recepciós csajszival, hogy bázmeg egy korsó izé nevű sört bitte. Mikor fizetek, nézem a névjegytábláját, hát nem magyar? Murphy :D