workaholic

Kissé el vagyok maradva a beszámolókkal, tudom... az oka prózai: három nap alatt dolgoztam cirka negyvennégy órát. Szellenteni sincs időm, nemhogy. De legalább gazdagon döglök bele a munkába, ez az egy gondolat valamelyest motivál. Évi tekintete és mosolya tart életben, meg gondolom-remélem, Őt is az enyém :)

Ma a takinéni nagy hévvel felfedezte szobánkban a három darab madárpókot, mire átment spiclibe, és a hotelmenedzsment utasítására ki lettek toloncolva szegénykék. Így beköltöztek a kocsi csomagtartójába. Majd még kitalálom, mi legyen, szerintem visszacsempészem őket a szekrénybe, osztán rájuk rakok valami visszataszító dolgot (ötletek jöhetnek, kivéve a sz*ros alsógatyát), hogy tuti ne nézzen oda a lelkes bérnigger.

Salzburgról készítettem jó pár fotót, csak mire feltöltöm az összeset, leszakad a fejem. Egyet-kettőt azért feltolok ízelítőnek.

Ezen a Salzach folyó látható, itt megyünk el naponta bányába menet (ami szerencsére kemény negyed óra laza séta, a belvárosig - kivéve, ha a főnökkel taxizol). 

Hm, ez mégse kettő, hanem egy. A többit majd folytköv, alig pár óra múlva megint fel kell támadnom hamvaimból.