2012. szeptember 16., vasárnap

the culinary world

Hogy mindenhol csak bécsi zsemle van, hülyét kapok. Semmi frissen sütött ropogós zsemle, esetleg puffancs,vagy erzsébet kenyér, franciakenyér, bármi, ami nem bécsi zsemle. Még a hamburgereket is bécsi zsemlében adják. Igen, mekiben is.

Oda se neki, az étteremben, ahol dolgozunk, nagyon finom kajákat főznek, de csak háromfélét: pizzát, spagettit és salátát. Az összes létező pizza összeállítást megkóstoltam már, sőt, még én is beálltam pizzát csinálni. Olyan érzés volt, mint amikor egy hétéves először ül fel bicajra, aztán néz hülyén, most mit kell csinálni hogy ne törje be a fejét. A spagettik finomak, kivéve a bolognait, amihez még ketchupot sem tudnak adni, mert hogy nem tartozik az olasz konyhakultúrához.

Gasztronómiailag a béka segge alá kerültem. Gyakorlatilag pizzán, spagettin, szendvicsen (igen, a hülye bécsi zsemléset kell érteni ezalatt) élek. Pár napja megleptek a szakácsok gulyáslevessel. Nem tudom, milyen recept alapján főzték, de olyanokat találtam benne, mint pl gomba, meg izé, teljesen beazonosíthatatlan volt. Az otthoni gulyásleves ízét még csak meg sem közelítette, pláne Édesanyám főztjét. Majd ha lesz végre konyhánk, és nem hotelekben fogunk lakni, valamelyest normalizálódik a helyzet.

Apropó, hotel. Találtam egy levelet az ágyon, miszerint rendet kell rakni, hovatovább a szellőztetésre is fordítsunk kiemelt figyelmet. Inkább le sem írom, mit gondolok erről, mindenesetre válaszlépésként kikerült ajtókilincsre a ne zavarj tábla, merthogy nem tudom németül kifejteni nekik az amúgysem szép véleményemet erről (anyádbanvótafejed).

Na, én megyek kerékpárt bérelni és felfedezni a várost, ha már egyszer kaptam egy nap kimenőt :)

2 megjegyzés: