2012. szeptember 5., szerda

la siesta

Van kemény két óra szünetem a bányában - ezek aztán megdolgoztatják az embert a pénzéért. Mondjuk, az teljesen pozitív, hogy Tonino (az étterem fő basszájba embere) vasárnap kezembe nyomott egy 30eurót tartalmazó boritékot, ami tulképp fizetésen kivüli heti juttatás. Tegnap gyorsan seggére is vertük a Bipá-ban :) (A Bipa egy osztrák szépségizés bolt, mint a Rossman vagy a DM) Utána a DM-be betévedve téptük a hajunkat, látván az olcsóbb árakat. Így születik a tanulópénz.

Tegnap találkoztam itt Linzben egy magyar ismerőssel, aki jól bemutatott az osztrák haverjainak. Ahogy az szokott lenni, növekedett a tudásbázisom, egy csomó jövőre nézve hasznos információt megtudtam a srácoktól. Nemhiába, kérdezni tudni kell, de elég segítőkészek is voltak, ami azt illeti. A politika is szóba került, hogy pl. az itteni vezető pártnak is kétharmados többsége van, és ennek pozitív a hozama, teljesen jól kormányoznak elmondásuk szerint. Csak pozitív dolgokat érzékelnek az emberek. Bezzeg, otthon? Attól egyenesen lehidalt, mikor megtudta, hogy 27% az ÁFA nálunk (Ausztriában 20%, Németországban 19%). A jövedéki adókról még csak nem is hallottak, a többit már szóba sem hoztam. Én is azt néztem pont aznap, hogy Ausztriában szó sincs cigaretta vagy alkohol zárjegyről. Azt is megtudtam, parlamentjük kétkamarás, van az alsó- meg a felsőház, a legfelsőbb hűdehű a szövetségi elnök, akinek a hivatali ideje hat év. Mondjuk, ebbe egy kicsit belekuszálódtam a végére, majd kisilabizálom.

A magyar események kapcsán nem nagyon voltak képben, pl. a Safarov-os azeri botrányt még csak nem is hallották, így hát elmeséltem nekik töviről hegyire az egész sztorit. Végzetül mutattak rá egy jelet osztrák jelnyelven, ami nagyjából a megvetést, lenézést jelenti. Amúgy, az osztrák és a magyar jelnyelv némileg hasonlít, pláne a nemzetközivel keverve, nem nagyon voltak kommunikációs zavarok. Persze, néha volt buffer overflow error, mikor mindketten lefagytunk :)

Az egyik srác 17 éves, másfél éve dolgozik, saját kocsija van. A másik nyolc évvel fiatalabb nálam, saját lakással rendelkezik. Mindketten karbantartók, az előbbi villanyszerelő, az utóbbi ipari fémmegmunkáló az osztrák vasútnál (ÖBB). Bezzeg otthon a mai harmincasoknak vajmi kevés kilátásuk van arra, hogy súlyos hitelektől mentesen saját ingatlannal vagy személygépkocsival rendelkezzenek, méghozzá önerőből. Erről ennyit...

Asszem itt az ideje aludnom egyet, bao.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése